Disztrómustra: Komolytalankodó Debian 6
Elsőre mindenképpen annak tűnik.
Mivel Debianról van szó, kizárt dolog, hogy komolytalan legyen. Nem is az, erről a telepítés során is meggyőződtem, noha én felhasználói szempontból vizsgáltam a rendszert.
A rendszert két alkalommal telepítettem 512 MB memóriára beállított VirtualBox virtuális gépre. Az első alkalommal Expert telepítést választottam grafikus felületű telepítővel. Bíztam benne, hogy így sikerül KDE-vel telepíteni a rendszert, ez azonban ekkor nem sikerült. Mindezek ellenére azt kell, hogy megállapítsam: bárki, aki telepített már akármilyen OS-t, ezzel is meg fog birkózni. Mivel expert módban telepítettem, ezért kicsit sok kérdést tett fel a telepítő, minduntalan meg-megszakítva az installálást – talán szerencsésebb lett volna előbb feltenni minden kérdést, majd azután megkezdeni a fájlok másolását, mert így nem lehet otthagyni az adott számítógépet. A grafikus telepítő egyébként nagyon pofás kék-fehér színösszeállítást kapott – de nekem legalábbis tetszik.
Nohát, nézzünk utána, miért is hívtam komolytalankodónak a Debian 6-ot.
Már amikor a CD-ről bootolunk, látható jelei vannak a komolytalankodásnak, de még nem feltűnő: színes-szagos GRUB menüt kapunk:
Nekem nem feltétlenül tetszik az alkalmazott grafika illetve színösszeállítás, de legalább azt konstatáltam örömmel: ha van lehetőség színezni a megjelenést, megteszik Debianék is. Felhívnám a figyelmet a jobb alsó sarokban lévő jelmondatra – kicsit később ejtek róla egy-két szót.
Mivel a rendszert számos és számtalan ponton lehet konfigurálni, ezért ezek bemutatásától eltekintek – mindenki úgy szereli fel a saját rendszerét, ahogyan akarja, ráadásul ez csak egy első pillantásos bemutató, tehát a mélységekbe úgysem megyek bele. Inkább engedjünk teret a további komolytalankodásnak:
Ha már azt hisszük, vége, tévedtünk, a KDE desktopon ugyanez a szörnyű látványvilág fogad:
A default háttérkép a desktopon és bejelentkezéskor egyszerűen… egyszerű. Mintha egy óvodást kértek volna fel a háttér megrajzolására. Szerencsére gyárilag érkezik még néhány téma és néhány mozdulattal átállítható a fenti rettenet.
A kezdeti sokk elmúltával, valamint a háttérkép megváltoztatásával nézzünk be a K menübe. Gyakorlatilag a szokásos újkori K menüt kapjuk, viszont van benne egy nekem tetsző trükk: a menü jobb felső sarkában található KDE Desktop badge egyrészt látványos, másrészt hasznos, hiszen linkként működik. Az Office menücsoportban még az OpenOffice.org csomag programjait találjuk, a LibreOffice 3.3-as kiadása nem készült el időben, hogy bekerülhessen a disztribúcióba. Mivel a tárolóban sincs LibreOffice, ezért a The Document Foundation oldaláról töltöttem le egy nagy targézát, amelyben benne volt az összes .deb csomag a telepítéshez. A LibreOffice telepítése előtt azért nem árthat teljes egészében letörölni az OO.o-t…
Böngészőből a szokásos rebranded Iceweaselt kapjuk, azaz a Firefox forrásából fordított böngészőt, ami nem tartalmazza a Mozilla védjegyéhez tartozó grafikákat. A böngészővel kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak: egyrészt végre valaki használja a fejét és az alapértelmezett letöltési hely NEM a Desktop (ugye ami az asztalunkon van, az azonnal memóriába is kerül, így ha megspékeljük néhány méretesebb iso, vagy avi fájllal az asztalunkat, ne csodálkozzunk, hogy lassú lesz a rendszer – és ez igaz Windows-ra is), másrészt viszont arra már nem jutott erőforrás, hogy a böngésző felülete illeszkedjen a KDE környezetbe, így egy igen ocsmány ablakot kapunk böngészéshez:
Még ejtenék egy szót a rendszer nyugalmi (idle) állapotú hardverterheléséről. Egészen meglepően alacsony hardverterhelésnek lehetünk szemtanúi nyugalmi állapotban. Említettem már korábban, hogy a telepítés egy 512 MB memóriás “gépen” zajlott, direkten szűkre szabva a határokat. Ezt láttam:
A CPU a teljes nyugalmi állapot felé tartott, miközben a memória terhelése körülbelül a fele volt a “fizikai” RAM-nak. Nem csináltam mentést az éppen futó processekről, de nem volt kevés, ehhez képest a memóriafelhasználás igen alacsony volt – le a kalappal! Egy valami viszont furcsa volt: az alapértelmezett fájlkezelő nagyon lassan nyílt meg. Ezt a “nagyon lassan”-t úgy kell elképzelni, hogy nem 1-2 másodperc, hanem legalább 20 eltelt, mire megnyílt. Hogy ez a virtualizációnak, a host OS valamilyen tevékenységének, vagy netán egy rosszul elkészített modulnak köszönhető a Squeeze-ben, nem tudom.
The Universal Operating System
Szép a jelmondat, csak kissé túlzónak érzem – mondom ezt annak ellenére, hogy a korábbi Debian rendszerekhez képest a 6-os kezes bárány és még nekem is kimondottan tetszik. Túlzás, mert azzal, hogy a teljes rendszer csak szabad szoftverekre épül – a driverek, firmware-ek szintjén is -, nagyon sok potenciális felhasználót veszítettek. Ha küzdeni kell a különböző hardvereszközök használatba vételével, azzal az egyszeri felhasználókat elriasztják, de még Debiant használó igazán kocka felhasználótól is olvastam (aki mellesleg ISP is), hogy ez kimondottan rossz húzás volt. A szokásos Debian fafejűség…
Akkor lehetne univerzális OS a Debian 6 Squeeze, ha az asztali felhasználók is könnyedén használatba tudnák venni. Szervereken elég régóta bizonyít a Nagy Öreg, ideje lenne, ha a stabilitás megtartása mellett elkezdene terjedni desktopon is. Az expert telepítés során megkaptam a különböző szerver-szoftverek telepítésére vonatkozó kérdést, szóval azzal az oldallal továbbra sincs hiba.
Fentiektől eltekintve mindenkit buzdítanék a kipróbálására, szerintem egy próbát bőven megér, de esélyes, hogy kettőt is! Jó játékot a rendszerrel!
Forrás:
A leírást sh4d0w készítette. Az eredeti cikk itt található, ahonnan a bejegyzésben látható képek is származnak.














Nagyon tetszett a cikk, köszönöm.
Én még az RC változatnál kezdtem el vele játszani, nagyon stabil és gyors volt. Viszont egy kicsit zavaró volt, hogy valóban nekem kellett a wifi driveremet összekukázni, mivel csak zárt van belőle. Igazából ez kicsit kellemetlen, de nem volt megoldhatatlan és olyan véresen bonyolult. Lehet, hogy szemellenzős ( és/vagy tudatlan ) vagyok, de szerintem nagyon jó operációs rendszer a Debian szerverre. Nem értem, hogy miért kéne desktop gépen használni. Bevallom én is szórakoztam vele, de aki kevésbé ért hozzá, annak úgyis nagyon fapados a Debian, aki pedig ért hozzá, annak teljesen mindegy. De ez persze nézőpont kérdése.
Mit jelent, hogy ossze kellett kukazni?
Repot kellett hozzaadni, vagy esetleg magadnak kellett forditgatni stb…?
Csak kivancsi lennek mennyire bonyolult egy zart driver-t felrakni!
Koszi!