Elsőre mindenképpen annak tűnik.

Mivel Debianról van szó, kizárt dolog, hogy komolytalan legyen. Nem is az, erről a telepítés során is meggyőződtem, noha én felhasználói szempontból vizsgáltam a rendszert.

A rendszert két alkalommal telepítettem 512 MB memóriára beállított VirtualBox virtuális gépre. Az első alkalommal Expert telepítést választottam grafikus felületű telepítővel. Bíztam benne, hogy így sikerül KDE-vel telepíteni a rendszert, ez azonban ekkor nem sikerült. Mindezek ellenére azt kell, hogy megállapítsam: bárki, aki telepített már akármilyen OS-t, ezzel is meg fog birkózni. Mivel expert módban telepítettem, ezért kicsit sok kérdést tett fel a telepítő, minduntalan meg-megszakítva az installálást – talán szerencsésebb lett volna előbb feltenni minden kérdést, majd azután megkezdeni a fájlok másolását, mert így nem lehet otthagyni az adott számítógépet. A grafikus telepítő egyébként nagyon pofás kék-fehér színösszeállítást kapott – de nekem legalábbis tetszik.

Debian 6 - 01

Nohát, nézzünk utána, miért is hívtam komolytalankodónak a Debian 6-ot.
Már amikor a CD-ről bootolunk, látható jelei vannak a komolytalankodásnak, de még nem feltűnő: színes-szagos GRUB menüt kapunk:

Debian 6 - 02

Nekem nem feltétlenül tetszik az alkalmazott grafika illetve színösszeállítás, de legalább azt konstatáltam örömmel: ha van lehetőség színezni a megjelenést, megteszik Debianék is. Felhívnám a figyelmet a jobb alsó sarokban lévő jelmondatra – kicsit később ejtek róla egy-két szót.

Mivel a rendszert számos és számtalan ponton lehet konfigurálni, ezért ezek bemutatásától eltekintek – mindenki úgy szereli fel a saját rendszerét, ahogyan akarja, ráadásul ez csak egy első pillantásos bemutató, tehát a mélységekbe úgysem megyek bele. Inkább engedjünk teret a további komolytalankodásnak:

Debian 6 - 03

Ha már azt hisszük, vége, tévedtünk, a KDE desktopon ugyanez a szörnyű látványvilág fogad:

Debian 6 - 04

A default háttérkép a desktopon és bejelentkezéskor egyszerűen… egyszerű. Mintha egy óvodást kértek volna fel a háttér megrajzolására. Szerencsére gyárilag érkezik még néhány téma és néhány mozdulattal átállítható a fenti rettenet.

A kezdeti sokk elmúltával, valamint a háttérkép megváltoztatásával nézzünk be a K menübe. Gyakorlatilag a szokásos újkori K menüt kapjuk, viszont van benne egy nekem tetsző trükk: a menü jobb felső sarkában található KDE Desktop badge egyrészt látványos, másrészt hasznos, hiszen linkként működik. Az Office menücsoportban még az OpenOffice.org csomag programjait találjuk, a LibreOffice 3.3-as kiadása nem készült el időben, hogy bekerülhessen a disztribúcióba. Mivel a tárolóban sincs LibreOffice, ezért a The Document Foundation oldaláról töltöttem le egy nagy targézát, amelyben benne volt az összes .deb csomag a telepítéshez. A LibreOffice telepítése előtt azért nem árthat teljes egészében letörölni az OO.o-t…

Debian 6 - 05

Böngészőből a szokásos rebranded Iceweaselt kapjuk, azaz a Firefox forrásából fordított böngészőt, ami nem tartalmazza a Mozilla védjegyéhez tartozó grafikákat. A böngészővel kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak: egyrészt végre valaki használja a fejét és az alapértelmezett letöltési hely NEM a Desktop (ugye ami az asztalunkon van, az azonnal memóriába is kerül, így ha megspékeljük néhány méretesebb iso, vagy avi fájllal az asztalunkat, ne csodálkozzunk, hogy lassú lesz a rendszer – és ez igaz Windows-ra is), másrészt viszont arra már nem jutott erőforrás, hogy a böngésző felülete illeszkedjen a KDE környezetbe, így egy igen ocsmány ablakot kapunk böngészéshez:

Debian 6 - 06

Még ejtenék egy szót a rendszer nyugalmi (idle) állapotú hardverterheléséről. Egészen meglepően alacsony hardverterhelésnek lehetünk szemtanúi nyugalmi állapotban. Említettem már korábban, hogy a telepítés egy 512 MB memóriás “gépen” zajlott, direkten szűkre szabva a határokat. Ezt láttam:

Debian 6 - 07

A CPU a teljes nyugalmi állapot felé tartott, miközben a memória terhelése körülbelül a fele volt a “fizikai” RAM-nak. Nem csináltam mentést az éppen futó processekről, de nem volt kevés, ehhez képest a memóriafelhasználás igen alacsony volt – le a kalappal! Egy valami viszont furcsa volt: az alapértelmezett fájlkezelő nagyon lassan nyílt meg. Ezt a “nagyon lassan”-t úgy kell elképzelni, hogy nem 1-2 másodperc, hanem legalább 20 eltelt, mire megnyílt. Hogy ez a virtualizációnak, a host OS valamilyen tevékenységének, vagy netán egy rosszul elkészített modulnak köszönhető a Squeeze-ben, nem tudom.

The Universal Operating System

Szép a jelmondat, csak kissé túlzónak érzem – mondom ezt annak ellenére, hogy a korábbi Debian rendszerekhez képest a 6-os kezes bárány és még nekem is kimondottan tetszik. Túlzás, mert azzal, hogy a teljes rendszer csak szabad szoftverekre épül – a driverek, firmware-ek szintjén is -, nagyon sok potenciális felhasználót veszítettek. Ha küzdeni kell a különböző hardvereszközök használatba vételével, azzal az egyszeri felhasználókat elriasztják, de még Debiant használó igazán kocka felhasználótól is olvastam (aki mellesleg ISP is), hogy ez kimondottan rossz húzás volt. A szokásos Debian fafejűség…

Akkor lehetne univerzális OS a Debian 6 Squeeze, ha az asztali felhasználók is könnyedén használatba tudnák venni. Szervereken elég régóta bizonyít a Nagy Öreg, ideje lenne, ha a stabilitás megtartása mellett elkezdene terjedni desktopon is. Az expert telepítés során megkaptam a különböző szerver-szoftverek telepítésére vonatkozó kérdést, szóval azzal az oldallal továbbra sincs hiba.

Fentiektől eltekintve mindenkit buzdítanék a kipróbálására, szerintem egy próbát bőven megér, de esélyes, hogy kettőt is! Jó játékot a rendszerrel!

Forrás:
A leírást sh4d0w készítette. Az eredeti cikk itt található, ahonnan a bejegyzésben látható képek is származnak.