Rendszergazdaként Frugalware-ben

A root (rendszergazda) módra igen egyszerűen tudunk váltani. (Grafikus felületen nem enged belépni root-ként a rendszer.) Indítsuk el a Terminált, majd gépeljük be a következő parancsokat:

felhasznalo~: su

Ezzel kérjük a rendszerünk, hogy rendszergazdaként nyúlhassunk hozzá. A következő sor fog megjelenni:

Jelszó:

Ide kell beírnunk rendszergazda jelszavunkat. Ne ijedjünk meg, nem fogjuk látni, hogy mit gépelünk be. Ha véletlenül elrontottuk, ismételjük meg az előző parancsot!
Sikeres bejelentkezés után a következőt kell látnunk:

root:/home/felhasznalo$

Lehet, hogy a $ jel helyett # jelet látunk, ez csupán beállítás kérdése.

Pacman, avagy a csomagkezelés

Először is jelentkezzünk be rendszergazdaként a terminálba, majd elkezdhetjük a csomagjaink frissítését. Ezt a következő paranccsal tehetjük meg:

root:/$ pacman -Syu

Ezzel a paranccsal frissítjük a csomagokat gépünkön és egyben telepítjük is, illetve frissítjük a már meglévőket a legújabb stabil verzióra.
Ha csak frissíteni szeretnénk a csomagokat, akkor elég számunkra ez a parancs is:

root:/$ pacman -Sy

Csomagok telepítése

Csomagokat keresni szintén a pacman használatával tudunk csak.

root:/$ pacman -Ss firefox

Ezzel kilistázzuk az összes firefox csomagot.

root:/$ pacman -S firefox

Az előző paranccsal telepítjük a firefoxot a gépünkre, illetve ha már telepítve van, akkor frissítjük azt.

Automatikus csatlakoztatás

A Frugalware alapértelmezésben nem engedi, hogy egy átlagos user láthassa a Windows-os partíciót, ezért egy kis csaláshoz kell folyamodnunk. A következő képpen tehetjük meg:
Indítsuk el a terminált, majd váltsunk át rendszergazda felhasználóra. Indítsuk el a Midnight Commandert (mc paranccsal) majd lépjünk a gyökérkönyvtárból a /etc könyvtárba. Itt keressük meg az fstab nevű fájlt és nyissuk meg szerkesztésre az F4 gomb lenyomásával. Itt látni fogjuk, hogy milyen eszközök vannak fel mountolva. Ide kell beírnunk egy újabb sort,még pedig a következőt:

Miután beírtuk az előző sort, üssünk a sor végén ENTER-t. Ezentúl minden indításnál, automatikusan felcsatolja a megadott user számára a windows-os partíciót. Ezután nyomjuk le az F2 billentyűt és mentsük a módosításunkat, majd az F10 lenyomásával lépjünk ki a szerkesztőből.
Ezt természetesen bármilyen másik eszköz, partíció számára elvégezhetjük, nem csak a windows-hoz.

Fontos
Ne aggódjunk, ha félrekonfiguráltunk valamit! Csak nyomjuk meg a gombot a következő párbeszédablakban, és máris a menüben találjuk magunkat. Egyszerűen menjünk vissza az adott részre és állítsuk be helyesen.

• A CD/DVD letöltése és megírása után helyezzük be az első CD/DVD-t a meghajtóba és indítsuk újra a számítógépet. A grub menüben kikapcsolhatjuk a framebuffer-t, ha az 1024×768-as felbontású framebuffer nem megfelelő a videókártyánknak vagy monitorunknak. Eztán a grub betölti a kernelt és az initrd képet.
• Az első ablakban válasszuk ki a nyelvet. Ha a kívánt nyelv nem található a listában, válasszunk egy másik nekünk megfelelőt. A nyelvi beállítások a telepítés után is megváltoztathatók.
• A következő dialógus az üdvözlet, csak üssünk egy -t. Ekkor a billentyűzet kiválasztása következik. Keressük ki a nekünk megfelelőt és nyomjunk -t!
• A billentyűzetkiosztás megválasztása után a telepítő elkezdi keresni a telepítéshez használt médiát.
• Ha a netinstall telepítőt használjuk, kövessük a következő alpontokat. Egyébként ugorjunk a particionálás ponthoz! + Megjegyzés: A következő lépések megadják a hálózati beállításokat a telepítés idejére. Ha végeztünk a telepítéssel, a telepítő újra meg fogja kérdezni a hálózati beállításokat. Azok a beállítások már a telepített rendszerre vonatkoznak.
  1. Most válasszuk ki a kapcsolat típusát. A telepítő a netconfig nevű segédprogramot használja. A netconfig dokumentációját ebben a leírásban is megtalálod, a Hálózatkezelés című fejezetben.
  2. A hálózat beállítása után kiválaszthatjuk, melyik tükörszerverről szeretnénk letölteni a csomagokat. A telepítő más tükörszerverekkel is próbálkozni fog. Ez hasznos lehetőség, ha van egy gyors helyi tükörszervered, vagy valami hasonló.

A következő lépés a particionálás. A Frugalware telepítő felsorolja a meglévő merevlemezeket, válaszd ki azt, amelyiket particionálni akarod. A particionáló programot a következő ablakban lehet kiválasztani, jelenleg az fdisk és a cfdisk áll rendelkezésre. Létre kell hozni legalább egy Linux típusú partíciót, és ajánlatos egy swap partíció is (Linux swap típusú). A swap mérete 500-1000 MB legyen. Ha elkészültél a particionálással, nyomd meg a gombot.

• Az alábbi lista tartalmazza a swap partíciókat. Itt kiválaszthatod, hogy a Frugalware ezek közül melyiket használhatja. Ezután a telepítő formázza a swap partíciót. Ha nincs ilyen partíciód, nyomd meg a gombot.
• A következő ablakban előbb ki kell választani a gyökérpartíciót, majd eldöntheted, hogy akarod-e formázni, vagy megtartod a rajta lévő fájlrendszert. A gyökérpartíció kiválasztása után más Linux partíciókat is megadhatsz, tetszőlegesen formázhatod is ezeket, és beállíthatod a csatolási pontokat. A /boot, /home, /var lehet külön partíción, az /usr esetében ez egyelőre nem támogatott.
• Miután megadtad a Linux partíciók csatolási pontját, ugyanezt megteheted a DOS/Windows partíciókkal is. A telepítő kilistázza ezeket, egyszerűen csak meg kell adni nekik egy csatolási pontot.

A következő lépésben el kell döntened, hogy akarod-e használni a haladó menüt, vagy sem. A haladó menüben a kategóriák kiválasztása után egyesével lehet dönteni az adott kategóriában található egyes csomagok telepítéséről. Ha például az “apps” és “base” kategóriákat választod, a telepítő felkínálja az “apps”-ban található csomagokat, majd ha ezekből kiválasztottad a szükségeseket, megteheted ugyanezt a “base”-ben lévőkkel. A válogatás befejeztével elindul a telepítés. + Ha a normál menüt választod (ez az alapértelmezés), akkor csak a csoportokat fogod látni, nem az egyes csomagokat. Ekkor a neked megfelelő csoportok kiválasztása után indul a telepítés.

• A következő lépés a csomagkategóriák kiválasztása. Ha nem fogunk KDE-t vagy GNOME-ot használni, valószínűleg le akarjuk tiltani őket. A legtöbb esetben a többi kategória letiltása nem jó ötlet. Ha a haladó menüt választottuk, a következő ablakban a csomaglistát láthatjuk. + Megjegyzés: Ha a csoportlista üres, akkor valószínűleg rosszul állítottuk be a hálózatot. Lépjünk vissza és próbáljuk meg helyesen kijavítani. Tesztelhetjük is a kapcsolatot, ha megnyomjuk az Alt+F2-t és pingelni próbálunk néhány szervert.

A telepítő felrakja azokat a csomagokat, amelyeket az első CD-ről választottál ki. Ha ez kész, kéri, hogy tedd be a következő Frugalware telepítő CD-t. Ha csak egy CD-d van, nyugodtan kiléphetsz a csomagtelepítésből, az internetről később bármit lehet telepíteni.

forrás: http://frugalware.org